TELEKI- KRIPTA
A Teleki Sámuel birtokközpontjává és családi otthonává alakuló Sáromberkén rövid időn belül kialakult a család temetkezési helye is. Teleki leszármazottai, a sáromberki Telekiek csaknem másfél évszázadon át temetkeztek ide.
Teleki Sámuel első gyermekét 1772-ben temette el a mai kripta helyén. A család halottainak száma idővel hétre növekedett, a kripta azonban csak harminc évvel később épült meg. Az időközben Erdély kancellárjává kinevezett Teleki Sámuel 1801 és 1803 között építtette fel a sáromberki kriptát, a marosvásárhelyi Teleki Téka építésén dolgozó mesterekkel.
A kripta mestere a nevezetes tordai Aranyos-híd építője, Kovetzi János (1764–1825) volt, aki több korabeli tordai építkezést is vezetett, és később Torda vármegye, valamint Aranyosszék geometriájaként tevékenykedett. A kripta fedélszerkezetét a Teleki Téka tetőszerkezetén is dolgozó kőhalmi ács, Christian Schön készítette, aki ez idő tájt malmokat is épített Sáromberkén.
A bejárattal szemben elhelyezett, kisméretű, feliratos sírkövek alatt Teleki Sámuel fiatalon elhunyt gyermekei nyugszanak. A 83 éves korában elhunyt kancellár sírja eredetileg a főhelyen, a bejárattal szembeni sor déli végében állt – azon a helyen, ahol ma Afrika-kutató dédunokája nyugszik. A mára elpusztult síremlék, amelyhez eredetileg két allegorikus angyalszobor is tartozott, a neves kolozsvári művész, Nagy Sámuel alkotása volt.
Az épületet eredetileg nyitott árkádok határolták, ezeket később félköríves ablakokká alakították át.